Kiben bízhatunk

E.S.Field elképzelése az Édenkertről

• Kiben bízhatunk

A teremtés utolsó napján új minőség jelenik meg a színen:

• 1Móz 1,26 Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, az egész földön és mindenen, ami a földön csúszik-mászik.

Így is történt:

• 1Móz.2,7 ... megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé.

A teremtett lények közül egyedül az ember kapott a Teremtő leheletéből [ talán ezzel a művelettel töltötte fel az ember mintadarabját az Atya a rendszerszoftver legnagyobb teljesítményű verziójával.] Ezzel az "upgrade-del" , mint egyetlen faj, amely a Teremtés Mesterének SZELLEMÉBŐL részesült, Ádám különleges pozícióba került. Isten beszélt hozzá, az ember válaszolt. A bűneset tépte szét ezt a kommunikációs csatornát - az információáramlás szakadozottá és zavarossá vált, mint a rossz telefonkapcsolat. Évezredek teltek el. Isten népet választott magának, életét áldozta azért, hogy a kapcsolat a választottak, az ember, az Eklézsia - és a Mennyei Atya között rendeződjön. Az ember mindmáig úgy véli, hogy saját erejére támaszkodva visszaállíthatja a paradicsomi életminőséget, csak egy kis javulás kell még. Majd egy tisztább világ, takarékosabb gazdálkodás, erkölcsösebb közélet, ... és .. és.. Csak bíznunk kell - a tisztább gondolkodásban, erkölcsökben, egy új vezetésben, gazdaságban, pénzvilágban.

• MEGCSINÁLJUK!

• DE NEM MEGY

csak nem jutunk előrébb. Véletlen ez? Nem, Ésaiás próféciáiban megdöbbentő pontossággal előrejelzi, hogy bűneink miatt jutottunk idáig, mert nem a Teremtőben bízunk:

• És.2,22 Ne bízzatok az emberben, hiszen csak lehelet van az orrában: mire lehet hát becsülni?

• Ézs 40,7 Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az Úr szele. - Bizony csak fű a nép! Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad.

Fontossá lett a kérdés:

• Jövőnk reményét hol találjuk?

• Ézs 2,3 ... Jöjjetek, menjünk föl az Úr hegyére, Jákób Istenének házához! Tanítson minket utaira, hogy az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról jön a tanítás, és az Úr igéje Jeruzsálemből.

Ne gondoljátok - üzeni az Írás - hogy virágzó földekre, a vizek gazdagságára támaszkodva kis Édent építhetünk.

• És.3,1 Az Úr, a Seregek Ura eltávolít Jeruzsálemből és Júdából mindenféle támaszt: minden támaszt, amit a kenyér, minden támaszt, amit a víz nyújt, (rajta kívül másra nem támaszkodhatunk)

• 3,2 a hőst és a katonát, a bírót és a prófétát ... hiába hallgatjuk

• 3,3 a hadnagy... és a főrendű, a tanácsos, az ügyes mester...nem segít rajtunk.

Megdöbbentő aktualitással rajzolja meg országunk mai helyzetét:

• 3,4 Ifjakat teszek vezéreikké, és sihederek uralkodnak rajtuk.

Sanyargatja a nép között ember az embertársát, egyik ember a másikat. [ A bűn, a felelősség mindíg a másiké.] Rátámad az ifjú a vénre, a hitvány a tekintélyesre. Már nem találunk hozzáértő vezetőket...

• 3,6 Ha valaki így unszolja rokonsága egyik tagját: Neked még van ruhád, légy te a vezetőnk, légy úrrá ezen a felforduláson! - [ Ki vállalja, hogy a zűrzavart nevén nevezze és a közéletet megtisztítsa??]

"akkor az így fog válaszolni: Nem akarok sebkötöző lenni!" - mindíg könnyebb a sebeken szörnyűlködni, mint azokat bekötözni.! Nincs a házamban se kenyér, se ruha, ne tegyetek engem a nép vezetőjévé!"

• A süllyedés okai Isten szeme előtt világosak, egyértelműek:

3,8 Bizony, elbukik Jeruzsálem, és elesik Júda, mert nyelvükkel és tetteikkel az Úr ellen fordulnak, és dicsőségével szemben engedetlenek.

Évezredek óta Ésaiás könyvében olvashatjuk az útbaigazítást: vissza kell térnünk helyünkre, a "sebkötözők", Isten dicsőítői és imádói közé!