2010. április 24., szombat

Pilátust a Krédóba II.

Az augsburgi országgyűlés, amelyen az evangelikus német fejedelemségek elfogadták a hitvallást
  • Néhány mondat a Credo-ról
  • Több olyan irat kering a világban, amelyet egy ember, csoport, felekezet, koszorús költő „Credo”-nak nevez. A szó jelentése „Hitvallás”
  • A legismertebb keresztény Hitvallások:
1.Az Apostoli hitvallás elsősorban a nyugati kereszténységben ismert. Jelenlegi szövege Nyugat-Európában, a 6-8. században véglegesedett. A magyarországi protestáns egyházak istentiszteletein leggyakrabban ez a hitvallás (konyhanyelven „Hiszekegy”) hangzik el:
„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt....
Pilátus uralkodásának említése Jézus Krisztus keresztre-feszítését a történelmi eseményekhez illeszti.
  • István király Imre herceghez intézett intelmei
is utalnak a Credo-ra: ...”A hit tehát, melyről beszélek, a következő: higgy erősen a mindenható Atyaistenben, minden teremtmény teremtőjében, és az ő egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, kit az angyal meghirdetett, ki Szűz Máriától született, az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett és a Szentlélekben, ki szólt a próféták s az apostolok, valamint az evangélisták szavával..” az Apostoli Hitvallásra alapozott bevezetőt olvashatott Imre.
2. A Nicea-konstantinápolyi hitvallást, melyet a keresztény felekezetek többsége vall, az I. konstantinápolyi zsinat fogadta el. Az ortodox liturgiában és a római katolikus szentmisén a legtöbbször ez a hitvallás hangzik el.
  • ... Keresztre feszítették értünk Poncius Pilátus alatt,” olvasható benne.
3. Az Ágostai hitvallás ( németül Augsburger Bekenntnis ), az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata. A hitvallást 1530-ban Philipp Melanchton. Luther és mások szövegezték, aláírók János szász választófejedelem, és a germán evangelikus fejedelmek.
  • Pilátus neve nem szerepel a szövegben .
III. Fentiek alapján megjegyezhetjük, hogy nem kerül igazán jó társaságba az, aki szerepét úgy értékeli, hogy Pilátuséhoz hasonlít. Ezzel jobb nem dicsekedni! A kézmosás (Mt 27,24 ) hasznos, de nem tesz Isten előtt tisztává.

Pilátust a Krédóba I.

Free Website Counters Free Website Counters

I.rész

„Semmi közöm az ügyhöz (a bizottság határozataihoz... )” , ”nem engem korrumpáltak, nem én szövegeztem”; „úgy kerültem az ügybe, mint Pilátus a Credo-ba!...” Sokan védekeznek így indokolt, vagy alaptalan gyanúsítások kereszttüzében. A bibliai eredetű szólás-fordulatot úgy használják, mintha azt mondanák: „én csak a munkámat végeztem, én csak egyszerű hivatalnok vagyok, nincs is döntési jogom...”

Kukkantsunk bele a szólás hátterébe! Pilátus keze tiszta volt?

A passió eseményeiről és Pilátus szerepéről részletesen beszámol János evangelista:

Ján.19,1 Akkor Pilátus elvitette Jézust, és megkorbácsoltatta. A katonák tövisből koronát fontak, a fejére tették, és bíborruhát adtak rá; oda járultak hozzá, és ezt mondták: "Üdvözlégy, zsidók királya!" - és arcul ütötték. Pilátus ismét kiment az épület elé ... "Íme, kihozom őt nektek. Tudjátok meg, hogy semmiféle bűnt nem találok benne." Ekkor kijött Jézus az épület elé, rajta volt a töviskorona és a bíborruha. Pilátus így szólt hozzájuk: "Íme, az ember!" Amint meglátták Jézust a főpapok és a szolgák, így kiáltoztak: "Feszítsd meg, feszítsd meg!" Pilátus pedig ezt mondta nekik: "Vegyétek át ti, és feszítsétek meg, mert én nem találom bűnösnek."

Máté így egészíti ki:

Mt 27,24 Amikor Pilátus látta, hogy nem ér el semmit, sőt a forrongás még nagyobb lesz, vizet hozatott, megmosta kezét a sokaság szeme láttára, és így szólt: "Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek a vérétől."

Pilátus ítélete nélkül Jézust nem ölték volna meg, Pilátusé volt a döntés joga. Egyáltalán nem tudta kezét tisztára mosni, hiába nevezte Jézust ártatlannak.

Az apostolok is idézik nevét

  • [Péter] ApCsel 3,13 Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, a mi atyáink Istene megdicsőítette Fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok, és megtagadtatok Pilátus színe előtt, pedig az úgy döntött, hogy elbocsátja őt.
  • [a gyülekezet imája] ApCsel 4,27 Mert a te szent Szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, valóban megegyezett Heródes és Poncius Pilátus ebben a városban a pogányokkal és Izráel népével,
  • [Pál] ApCsel 13,28 Bár semmiféle halálos büntetésre méltó okot nem találtak benne, mégis azt követelték Pilátustól, hogy ölesse meg.
  • Láthatjuk, hogy Pilátusnak jelentős része volt Jézus megöletésében
  • folyt.köv.

2010. április 1., csütörtök

Ádám, hallgatsz?

Hugo van der Goes riportképe a bűnesetről a tv híradásaihoz hasonlóan nem mentes a kisebb pontatlanságoktól: jól felismerhetően almafát ábrázol, pedig ezt a Genezis könyve nem támasztja alá.
  • 1.Móz.2,16 Ezt parancsolta az Úristen az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz,de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz...
Feltehetőleg a festő kortársainak szemérmességét elégíti ki az, hogy az emberpár szégyenlősen eltakarja csak 12 éven felülieknek engedélyezett szerveit, pedig Éva még le sem szakította az Ádámnak szánt gyümölcsöt.
  • 3,6 Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett. Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.
Világos, hogy a fürdőruha-szabászat csak a gyümölcs elfogyasztása után lendült fel, a képen ábrázolt pillanatban pedig az alma még az ágon mosolyog. Ekkor csak a liliomok egyéni kezdeményezése takarta el Éva szemérmét.
Node nem bosszantom tovább a festő barátait amatőr megjegyzéseimmel, inkább szeretném Ádám szerepét átgondolni.
  • Ádám, miért hallgatsz?
Gyakran idézik a bűnesetet olyan színezetben, hogy az asszonyt teszik meg főfelelősnek, mert
  • az ő szeme ismerte fel a csábító szépséget,
  • neki volt kívánatos a gyümölcs,
  • ő akart "okos" lenni,
  • és ő szakított a fáról.
Ez történetesen igaz is, azonban Éva nem volt egyedül.
Az idézetben kiemeltem, hogy férje vele volt. A képen bemutatott helyzetben Ádám keze ugyanúgy a gyümölcs felé mozdul, mint Éváé, csak az asszony közelebb áll a fához. Mi férfiak minden alkalmat megragadunk, hogy döntéseinket érvényre juttassuk, Ádám előtte is ott volt, akkor miért nem érvényesítette véleményét az élet fájának ügyében?
Ádámok, figyeljünk: jó dolog, ha kerüljük a vitákat. Ne feledjük azonban, hogy mindketten felelősek vagyunk az eseményekért. Semmiképpen nem segít, ha utólag, a "lépcsőházi bölcsességek" szekciójában fejtjük ki, hogy "én tudtam, hogy baj lesz", de az asszonyt, "akit mellém adtál" nem tudtam meggyőzni.
  • A házaspár páros játék, győzni csak együtt lehet!