Az eleve elrendelés III.rész

III. Az időről

A tudomány az idő természetéről

Egyes elképzelések szerint az idő „negyedik dimenzió”, amiben tetszés szerint mozoghatunk előre vagy hátra. A természeti törvények legtöbbje valóban nem érzékeny az idő irányára: mechanikai mozgások, akkumulátor feltöltése és kisütése, egyes energiaátalakulások és ütközésszerű, magfizikai reakciók stb. Steven Hawking megkísérelte megfogalmazni, mi van időben előre és miért? Van-e kitüntetett haladási irány? A legtöbb fizikai folyamat úgy tűnik, hogy visszafelé is lefolyhatna (pattogó labda, golyó ütközések). Az Univerzum azonban az idő haladási iránya szempontjából nem szimmetrikus, ez alapvetően néhány törvény következménye, nevezetesen

• entrópia törvény – a zárt rendszerekben a rendetlenség mindig fokozódik ( látványos példa az asztalról leesett, darabokra törő porceláncsésze filmfelvétele. Ha a filmet visszafelé vetítjük, a csésze újra összeáll, de tudatunk azonnal tiltakozik ennek lehetetlensége miatt.

• Minden átalakulásnál hőenergia szabadul fel (termodinamika II. főtétele) ─ ennek következménye, hogy a zárt rendszerek energiaegyensúlya a meleg felé tolódik. Bonyolultabb organizmusok esetében ugyanez érvényesül, amikor azt tapasztaljuk, hogy az élő rendszerek sérülései nem „gyógyulnak” maguktól

• Tudatunk kijelöl egy lélektani irányt; csak a múltra emlékezünk, a jövőre nem

• Az Univerzum expandál

IV. Isten az idő előtt és fölött

Isten az időnek is teremtője, az idő előtt is létezett [és utána is létezni fog] [részleteket ld. a "A teremtés időrendje" témájú bejegyzésemben.] Az Írás tájékoztat arról, hogy a Mindenható cselekedeteit az időbeliség nem korlátozza. Néhány példa ezt jól szemlélteti: Isten és az entrópia-korlát: a teremtés hozta létre a rendet, magát a Teremtőt nem gátolja a továbbiakban sem az entrópia törvénye.

• 1Móz. 1.2 A föld még kietlen és puszta (=kaotikus) volt ─ a teremtés rendezte.

• Az élet teremtése „kezdetben” és minden születéskor a legmagasabb fokú rendezettséget hozza

• Zsolt. 102.25 Te vetettél hajdan alapot a földnek, az ég a Te kezed alkotása. Azok elpusztulnak, de Te megmaradsz. Mind megavulnak, mint a ruha (a világ a széthullás, az entrópia törvénye alatt), váltod őket, mint az öltözetet. Ők változnak, de Te ugyanaz maradsz, éveidnek soha sincs vége. (Isten nincs az entrópia törvénye alatt)

• Préd. 3.15 Ami volt, régóta megvan, és ami lesz, már régen megvolt; és az Isten előkeríti azt, ami tovatűnt. (visszafelé mozogva az időben )
• Róm. 8.20 A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak (=romlásnak) vettetett alá, nem önszántából, hanem azáltal, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság (az entrópia ) szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára. (az utolsó időkig a kozmosz az entrópia rabságában van)

Számos (itt fel nem sorolt) csoda is erre utal: a negyednapos halott (szétesett agyi-fizikai működés) feltámasztása, gyógyítások = a megromlott egészség visszaállítása, stb. csak Istennél lehetséges

• folytatjuk