Az eleve elrendelés IV.rész

Isten tudatát nem korlátozza az idő futásának sebessége vagy iránya, jövő /múlt

Néhány szakasz, amelyik ezt tanúsítja:

• 2Kir. 19.25 (és Ézs. 37.26) Nem hallottad még, hogy én ezt régóta elvégeztem, jó előre kiterveltem? Most csak véghezviszem, hogy halomra dőljenek, rommá legyenek az erős városok.
• Bír. 7.9 ... ezt mondta neki az ÚR: Kelj föl, támadd meg a tábort, mert a kezedbe adtam azt! (már megtörtént)
• 2Pt. 3.8 és hasonlóan Zsolt. 90.4 Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.
• Jób. 10.5 Olyanok napjaid (=időd!), mint a halandóé? Olyanok éveid, mint az emberé?
• Ézs. 46.10 Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik.
• Zsolt. 90.9 Elmúlik minden napunk haragod miatt, úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás. vagy: „we spend our years as a tale that is told.” (azaz {?} „már elbeszélt történetet élünk végig” )

A mozigépész hasonlóan látja a filmet (pedig az fel van csévélve.) A vetített szereplők a filmben „személyes idejükben” szabad akaratuk szerint dönthetnek és mozoghatnak, a gépész mégis előre/eleve ismerheti ─ megnézhette! a filmen útjukat .

Isten örökké megmarad, túltekint az időn, azaz a teremtett anyagi világ érvényességi tartományán:

• Ézs. 44.6 (és 41:1-4, 48:12 Ezt mondja az ÚR, Izráel királya és megváltója, a Seregek URa: Én vagyok az első és az utolsó (=ALEPH és TAU, ALPHA és OMEGA)
• Jel. 1.8 Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.
• Jel. 10.6 ...és megesküdött az örökkön-örökké élőre, aki teremtette a mennyet és a benne levőket, a földet és a rajta levőket, a tengert és a benne levőket, hogy nem lesz többé idő. Ez is arra utal, hogy idő kezdetben sem volt, az isteni lét időtlen!